Tegnap (szombat) délután elmentek a vendégeim, én pedig másfél hetes mulasztásomnak eleget téve átcsöngettem a szomszédban élő német-görög családhoz fúrógépet kérni. :) Másfél hete áll ugyanis a szobámban szerteszét pakolva a nappali szekrénysorom, aminek a leges-legelső lépése éppenséggel az, hogy lyukakat kell fúrnom az egyik bútorlapba. Basszus..
De most végre szereztem fúrót, és olyan hévvel álltam neki szekrénysort barkácsolni, amilyet még a Batthyány-tér - Szentendre vonalon sem láttak soha... eh-eh. Talán este 11 felé álltam meg inni és enni, mert akkor vettem észre, hogy reggeli óta nem ettem :) Hajnali egy körül pedig már csak mintegy 15-20% volt hátra a munkából, úgyhogy semmivel nem lehetett volna megállítani, csak azért is befejeztem a melót! Hogy mikorra lettem kész?
Íme:
(Természetesen nem délután...) :)) ...ja és ajánlom a kedves néző figyelmébe a bútordarabot, amin a rádiós vekker áll. 8)
| ilyen volt... |
| Ilyen lett... (természetesen nem így fog majd kinézni, de úgy gondoltam, hajnali fél négykor nem állok neki falat fúrni... A TV asztalkától balra lesz egy négyszintes falipolc, a TV fölött pedig egy CD-tartó polc. Ezek egyelőre a kanapé mögött pihennek: |
Befejezésül pedig röviden emlékezzünk meg Murphy-ről, akinek 1-es számú törvénye örök érvényű... Miután tegnap mintegy nyolc órán át mást sem csináltam, csak csavarokat húztam, ma sajog a jobb tenyerem, fogni is alig bírok vele. Erre mi történik ma délután?! Megyek le a ház pincéjébe a mosógéphez, és ott belebotlok egy elektromos csavarhúzó gépbe... No comment... |
