Furcsa bicajtúrám második napja is jól sikerült, bár ismét nem sikerült 4-kor elhagynom a munkahelyem, ahogy szerettem volna.
Mindenesetre fél hatkor már nyeregbe pattantam Piliscsaba testvérvárosában, hogy a Jagst mentén haladva elérjem mai célomat (mármint mai félutam), Jagsthausen városát.
A folyóvölgy a mai szakaszon csodálatos ívekkel tört utat magának a Hohenlohe felföldjén, így a táj még a tegnapinál is sokkal szebb volt. Remélem, ez minden nap így lesz... :)
A leg-lélegzetelállítóbb látvány viszont kétségtelenül az autópálya-viadukt volt, ami alatt perceken át egyszerűen igézve álltam, és azon gondolkodtam, hogy a mi híres nevezetes völgyhidunk vajon hányszor férne be ez alá a monstrum alá... Igyekeztem, hogy a fotókon is átjöjjön ez a monumentalitás, de nem nagyon sikerült. :)
Jagsthausenben megnéztem a római fürdő szépen feltárt maradványait, illetve a környék Dózsa Györgyének, Götz von Berlichingennek a kastélyát, no meg az elmaradhatatlan favázas házakat, aztán teljes erővel tekertem vissza a kocsihoz, mert ahogy elment a nap, hihetetlen hideg lett.
Hát igen, ez már az ősz-köszöntő túra volt...
